www.archive-hu-2014.com » HU » F » FARKASRETISETA

Choose link from "Titles, links and description words view":

Or switch to "Titles and links view".

    Archived pages: 133 . Archive date: 2014-10.

  • Title: Farkasréti séták
    Descriptive info: ..

    Original link path: /
    Open archive

  • Title:
    Original link path: /top.html
    (No additional info available in detailed archive for this subpage)

  • Title:
    Descriptive info: Köszöntjük Buda legnagyobb sírkertjében, nemzetünk nagyjainak végsõ nyughelyénél.. Farkasréten nyugszik az utóbbi évtizedek kulturális, tudományos és sportéletének legtöbb jeles alkotója: akadémikusok, színészek, rendezõk, írók, költõk és olimpiai bajnok sportolók sírját kereshetik fel az emlékezõ utódok.. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság az egész országot lefedõ Nemzeti Sírkert részének tekint minden olyan síremléket, amely  ...   Temetkezési Intézet Zrt.. a Fiumei úti Nemzeti Sírkert mellett itt, a Farkasréti temetõben is szervezett sétákkal várja azokat az érdeklõdõket, akik a védett síremlékeket szeretnék felkeresni.. 2009 tavaszától a Budapesti Temetkezési Intézet lehetõséget teremt rá, hogy szervezett séták, "rendhagyó tanórák" keretében a Fiumei úti Sírkert mellett a Farkasréti Temetõt is felkereshessék az iskolai csoportok..

    Original link path: /main.html
    Open archive
  •  

  • Title:
    Descriptive info: Rendhagyó tanórák.. Életrajzok.. Impresszum..

    Original link path: /bottom.html
    Open archive

  • Title:
    Descriptive info: A rendhagyó tanórákon az idegenvezetést ingyenesen biztosítjuk.. Kérjük, a kiválasztott időpont előtt legalább két héttel jelentkezzenek be az alábbi elérhetőségek valamelyikén.. :.. Telefon.. : (06-1) 323-5231, 323-5203, 325-3203, 323-5229;.. vagy Harsányi Andrea temetőigazgatónál: (06-1) 323-5202.. E-mail:.. temetoiseta.. [.. kukac].. btirt.. [pont].. hu.. Kérjük az.. emailben.. jelezze, hogy Farkasrétre vagy a Fiumei úti Sírkertbe szeretne ellátogatni.. Azok, akik nem igényelnek idegenvezetést, a honlapon található ismertetők segítségével önállóan is megtervezhetik sétájukat..

    Original link path: /jel.html
    Open archive

  • Title:
    Descriptive info: Aba Novák Vilmos.. |.. Agárdy Gábor.. Asbóth Oszkár.. Bajor Gizi.. Bánki Donát.. Bárdos Lajos.. Bartók Béla.. Básti Lajos.. Benedek István.. Bernáth Aurél.. Bessenyei Ferenc.. Borsos Miklós.. Bozsik József.. Bubik István.. Cathry Szalez Ferenc.. Csákányi László.. Cserháti Zsuzsa.. Csonka János.. Dajka Margit.. Deák Ferenc.. Déri János.. Déry Tibor.. Devecseri Gábor.. Domján Edit.. Elek Ilona.. Fábri Zoltán.. Fedák Sári.. Féja Géza.. Feleki Kamill.. Fényes Szabolcs.. Ferencsik János.. Fülöp Viktor.. Gábor Miklós.. Gellért Oszkár.. Gerevich Aladár.. Gobbi Hilda.. Gyurkovics Mária.. Havas Ferenc.. Házy Erzsébet.. Herczeg Ferenc.. Hofi Géza.. Honthy Hanna.. Huszka Jenõ.. Illyés Gyula.. Inke László.. Jákó Vera.. Jászi Oszkár.. Jávor Pál.. Kabos Gyula.. Kaffka Margit.. Kajdi János.. Kálmán György.. Karády Katalin..  ...   Márkus László.. Máté Péter.. Mensáros László.. Mészáros Ági.. Nagy László.. Nemes Nagy Ágnes.. Németh Imre.. Németh László.. Németh Marika.. Örkény István.. Õze Lajos.. Páger Antal.. Papp László.. Páskándi Géza.. Pécsi Sándor.. Perczel Zita.. Petõ András.. Pilinszky János.. Prokopp Sándor.. Ráday Imre.. Ranódy László.. Rátonyi Róbert.. Róna Viktor.. Ruttkai Éva.. Sárdy János.. Schütz Ila.. Sidó Ferenc.. Simándy József.. Simon Tibor.. Solti György.. Somogyvári Rudolf.. Soós Imre.. Svéd Sándor.. Szabó Magda.. Szabó Sándor.. Széchenyi Zsigmond.. Széchy Tamás.. Szécsi Pál.. Székely Mihály.. Szekfû Gyula.. Szervátiusz Jenõ.. Szirtes Ádám.. id.. Szivós István.. Tildy Zoltán.. Timár József.. Tolnay Kláry.. Tot Amerigo.. Tóth Árpád.. Várkonyi Zoltán.. Vilt Tibor.. Weöres Sándor.. Zelk Zoltán.. Zenthe Ferenc.. Zsák Károly..

    Original link path: /lista.html
    Open archive

  • Title:
    Descriptive info: Az oldal tulajdonosa a.. BTI Zrt.. Összeállította az.. Issues Management Kft.. A síremlékek fényképeit a szerzõ, Dr.. Varga József szíves hozzájárulásával közöljük.. Minden jog fenntartva!..

    Original link path: /imp.html
    Open archive

  • Title:
    Descriptive info: (Budapest, 1894.. március 15.. - Budapest, 1941.. szeptember 29.. ).. Festõmûvész, a magyar monumentális piktúra kiemelkedõ alakja.. Fiatal éveitõl kezdve tudatosan készült festõnek.. Az Aba elõnevet tanárától, Reissig Adolftól kapja.. Mûvészeti tanulmányait megszakította az elsõ világháború, amelyben katonaként részt vett, ám sebesülése révén szabadságos katonaként szerzett rajztanári diplomát a budapesti Magyar Képzõmûvészeti Fõiskolán 1918-ban.. Elsõ kiállítása az Ernst Múzeumban volt 1920-ban.. A húszas évek elején gyakran találkozott Fényes Adolffal a Szolnoki Mûvésztelepen, ahol sokat tanult mesterétõl.. 1926-ban Olaszországba, Svájcba és Párizsba utazott, ahol nagy hatást gyakorolt rá az akkori európai festészet áramlatai, többek között az expresszionizmus és az olasz novecento.. 1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság tagja lett..  ...   legértékesebb, legszebb alkotásai.. Ezekben az években gyakrabban ellátogatott a Szolnoki Mûvésztelepre, eközben mûvészeti magániskolát mûködtetett.. 1939-ben tanárként tért vissza a Képzõmûvészeti Fõiskolára.. Festészetére részben a dinamizmus, a markáns ábrázolás jellemzõ, harsányabb, plakátszerû festményei bõven merítettek az expresszionizmusból is.. A Fahordás, Bányaváros, Szt.. Ferenc madaraknak prédikál címû képei ma is láthatóak a Nemzeti Galériában.. Falfestményeket, freskókat is készített, ismert mûve a szegedi Hõsök kapuján látható ábrázolás is.. Tragikus, hogy éppen legtermékenyebb idõszakában, mûvészi kiteljesedésének zenitjén éri a halál 1941 õszén, mindössze negyvenhét éves korában.. Munkásságát számos díjjal jutalmazták, ezek közül kiemelendõ a Szinyei Merse Pál Társaság nagydíja, az 1936-os párizsi világkiállítás nagydíja, az 1939-ban kiérdemelt Corvin-koszorú.. Nyomtatható verzió.. Vissza..

    Original link path: /a/abanovakvilmos.html
    Open archive

  • Title:
    Descriptive info: (Szeged, 1922.. augusztus 2.. - Budapest, 2006.. január 19.. Kossuth-díjas színmûvész, a Nemzet Színésze.. Örmény családból származott, nagyapja az örmény holokauszt egyik szenvedõ áldozata volt, apját pedig megmentették a mészárlás elõl.. 1937-tõl a szegedi Városi Színház, majd tíz éven át a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt 1952-tõl pedig a Fõvárosi Operettszínházhoz, majd a Petõfi Színházhoz került, végül 1964-tõl 1985-ig a Nemzeti Színháznál játszott, amely 1989-ben örökös tagjának választotta.. A színmûvészeten kívül a festészetben is maradandót alkotott.. 1967-óta munkáit több önálló kiállításon is bemutatták.. Ikonfestményei megtalálhatók például a Pannonhalmi Apátságban, a Danyilov Kolostorban (Oroszország) és a Vatikánban, festõként összesen négy kiállítással lépett közönség elé.. Megszámlálhatatlanul sokat dolgozott a Magyar Rádióban, s e mûfajban is a közönség egyik kedvencévé vált.. Alakításait felsorolni lehetetlen, csak annyi bizonyos, hogy szinte naponta hallhattuk õt a Rádiószínház  ...   komikus szerepet eljátszott, a János vitéz francia királyától a Svejk Katz tábori lelkészéig, Szép Ernõ Võlegényének Csuszik Zsigájától a My fair lady Doolittle papájáig.. De tudott hitelesen érzelmes és nemesen emelkedett is lenni például Sütõ András darabjaiban.. Minden lehetséges díjat megkapott, az elsõk között lett a nemzet színésze.. A Jászai Mari-díjat kétszer is odaítélték neki, érdemes és kiváló mûvész, 1985-ben megkapta a Kossuth-díjat, tíz évvel késõbb pedig A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki.. Egyik utolsó szerepét Márai A gyertyák csonkig égnek címû regényébõl készült darabban játszotta.. Egyaránt volt nagy mûvész és lenézett ripacs - ami ugyanannak a nagyságnak is lehetett két oldala.. Agárdy 2005 szeptemberében került kórházba egy színpadi baleset következtében kialakult szövõdmény miatt, ahonnan már nem térhetett haza.. Hosszan tartó betegség után, 2006 januárjában, 84 évesen érte a halál..

    Original link path: /a/agardygabor.html
    Open archive

  • Title:
    Descriptive info: Asbóth Oszkár.. (Pankota, 1891.. március 31.. - Budapest, 1960.. február 27.. Aradon járt elemi iskolába, itt töltötte gyerekkorát.. Diákévei alatt olvasta Jules Verne Hódító Robur címû könyvét, melynek hatására gondolkozni kezdett egy repülõ szerkezet megépítésén.. Iskolatársával, Heller Gyulával különféle kísérleteket is folytattak.. Felnõttként mérnöknek készült, nem tett le tervérõl.. Bár sok helyen megfordult, hogy támogatást kérjen, mindenhonnan elküldték, és nevettek, mikor meghallották "õrült tervét".. Ebben az idõszakban a Wright fivérek már mûködõ repülõgépet készítettek.. Végül talált egy támogatót, aki hajlandó volt finanszírozni terveit.. Ekkor már Párizsból rendelhetett különféle alkatrészeket.. Az elsõ világháborúban bebizonyosodott, hogy a katonai ballonok veszélyesek és megbízhatatlanok, ekkortájt kezdett el a repülés gondolatával foglalkozni.. A  ...   kötött helikoptert, amely azonban instabilan repült.. Asbóth nem elégedett meg az eredménnyel, tíz évnyi megfeszített munka után egy 120 lóerõs jármûvet épített.. Az AH-1 névre keresztelt helikopter 1928-ban emelkedett elõször a magasba.. Ez már képes volt a helybõl való felszállásra.. A gép tartósan sikeresnek bizonyult, Asbóth négy különbözõ helikoptertípusa csaknem kétszázszor szállt fel, és összesen több mint 29 órát töltött a levegõben.. A helikopter a második világháborúban még nem játszott szerepet, de késõbb elterjedt az egész világon.. Asbóth élete sikeres volt, hiszen megérte, hogy találmánya használható formában mûködjön.. A nemzetközi elismerés jeleként számos rangos díjat adományoztak neki, élete történetét pedig könyvben is megírta.. Hatvannyolc éves korában Budapesten hunyt el..

    Original link path: /a/asbothoszkar.html
    Open archive

  • Title:
    Descriptive info: (Budapest,1893.. május 19.. - Budapest, 1951.. február 12.. Színésznõ, a múlt századi magyar színjátszás egyik legmeghatározóbb alakja.. Számtalan díja közül kiemelendõ a Corvin-koszorú (1930), a Kossuth-díj (1948) és a kiváló mûvész címe (1950).. Beyer Gizella néven látta meg a napvilágot bányamérnök édesapja és olasz származású édesanyja gyermekeként.. Tehetsége korán megmutatkozott, a Színmûvészeti Akadémiát 1911 és 1914 között végezte el.. Tanulmányai után a Nemzeti Színházhoz szerzõdött, amelynek két évad kivételével (a Magyar Színházban töltött 1924-1925-ös év) haláláig tagja volt.. A színházban kimagaslóan magas teljesítményt nyújtott, így a Nemzeti Színház 1925-ben örökös tagjává fogadta.. A Bayor Gizi mûvésznév választása alapvetõen a színészek "keresztapjának", Szentesy Lajosnak, az Országos Színmûvészeti Akadémia fõtitkárának köszönhetõ.. Így született meg a Bayor név, mellyel aztán annyira összeforrt, hogy ezt használta késõbb a polgári életben is.. A szélesebb körben elterjedt pontos j-s írásmódot  ...   szerepeit.. Egyedülálló beszédtechnikával, mimikai készséggel, humorral és átváltozó képességgel képes volt a legellentétesebb figurákat megteremteni.. Villájában a háború alatt katonaszökevényeket és családokat bújtatott: harmadik férjét, Germán Tibor professzort is itt rejtegette.. 1951-ben a megzavarodott Germán Tibor attól való félelmében, hogy feleségét különbözõ súlyos betegség (süketség és agydaganat) fenyegeti, megölte, majd magával is végzett.. Fontosabb szerepei között tartjuk számon Shakespeare Cleopatráját az Antonius és Cleopatrából, Júliát a Rómeó és Júliából, Titániát a Szentivánéji álomból, Anna Kareninát a Volkov által átdolgozott Tolsztoj-mûbõl, Gárdonyi Géza Annuskáját, Bródy Sándor Erzsébetét A dadából, Zilahy Lajos Fruzsináját a Zenebohócokból.. A mozivásznon is gyakran feltûnt Bajor Gizi: 1941-ben például Csortos Gyula oldalán szerepelt Zilahy Lajos híres filmjében, A szûz és a gödölyében, az 1937-es Két fogolyban Jávor Pál mellett láthatjuk.. Bajor Gizi emlékét e két filmen kívül további hét alkotás õrzi..

    Original link path: /b/bajorgizi.html
    Open archive



  •  


    Archived pages: 133